A Szíriai aranyhörcsög
Hosszú éveken át ez volt a leggyakoribb hörcsögfaj, mellyel találkozhattunk az állatkersekedésekben. Ez ma már nincs így, s sokan előnyben is részesítik a kisebb, ezért a többség számára aranyosabb törpehörcsögfajokat. Ugyanakkor tapasztalatom alapján szelídebbek a törpehörcsögöknél, persze előfordulhat, hogy csak engem tiszteltek meg a harapósabb példányok.
Általános jellemzők
Élőhelyük: Eredetileg az egykori Palesztína területén éltek, mára ott már nem gyakoriak. Föld alatti üregekben élnek, mint a mi hazai hörcsögünk (Cricetus cricetus), s nappal nem is igen jönnek elő.
Leírásuk: 17-18 cm hosszúak kifejletten. Farkuk rövid, 1 cm körüli. Színük nagyon változatos, már rég nem megfelelő az "arany" jelző, hiszen a tenyésztés következtében mára már szinte minden színárnyalatban tudnak "előállítani" hörcsögöt.
Viselkedésük: Éjszakai állatok, mint a legtöbb rágcsáló. Territóriumukat védik, éppen ezért ha úgy egyedeket akarunk összeereszteni, akkor óvatosan kell összeszoktatnunk őket. Harcok előfordulhatnak, ezzel döntik el, hogy ki legyen az úr. Ha a harcok nagyon elfajulnak, ami előfordulhat, akkor nagyon javasolt különvenni őket. Nem különösebben vad állatok, az embert hamar megszokják, s kezdeti harapdálásokat leszámítva nem okoznak sérülést, ráadásul nem piszkítanak az ember kezébe szinte soha, ami nagy szó egy rágcsálónál. Persze a fiatalok azért még néha-néha igen. Társas lények, a hím időről-időre kifejezetten igényli egy nőstény társaságát. Éjjel okozhat kellemetlenséget csipogásuk, ugyanis néha veszekednek. |